Az MNB adatai alapján tavaly a bankkártyás csalások értéke elérte a 8 milliárd forintot, az egyéb számla alapú csalások pedig 18 milliárd forintot vettek ki hazánkban a háztartások megtakarításaiból. Az online térben elkövetett csalások száma az elmúlt időszakban pedig 2,5-szeresére nőtt a korábbi évekhez képest. Mi lehet ennek az oka? Hogyan lehet ez ellen védekezni? És mit tehetünk, ha már megtörtént a baj? Nemes Máté több mint 7 éve a Mastercard csapatának tagja.
2016-ban üzleti elemzőként csatlakozott, majd 2017 óta a kiberbiztonsági és csalásmegelőzési szolgáltatásokért felel Magyarországon és Szlovéniában. Munkája során mesterséges intelligencia és szabályalapú megoldásokkal foglalkozik, melyek segítenek felismerni a gyanús tranzakciókat és csökkentik a csalásokat, valamint segítenek a vállalatoknak felkészülni a kibertámadásokra és felmérni a biztonsági kockázatokat. Fontos szerepe volt az erős ügyfélhitelesítés hazai bevezetésében és az azt követő optimalizációban. Kovács Gerivel beszélgetve pedig az adatbiztonság mindenkit érintő problémáit és kérdésköreit járják körbe, hasznos tippekkel és tanácsokkal ellátva, mind a kereskedőket, mind pedig a vásárlói oldalt.
Az adásban érintett legfontosabb kérdések:
2.00 – Mi az oka annak, hogy az online térben elkövetett
csalások száma az elmúlt időszakokban 2,5-szeresére nőtt?
9.00 – Milyen típusú csalások vannak?
22.00 – Hogyan lehet kivédeni a digitális csalásokat?
23.30 – Kinek a felelőssége a csalások meggátolása?
30.30 – Mit tesz a Mastercard a felhasználói adatok
védelméért?
33.00 – Mire érdemes figyelnie a kereskedőknek, hogy a
csalások terjedését megakadályozzák?
34.40 – Jelszavak kapcsán milyen követelményeket érdemes szem előtt tartani?
38.00 – Mi az oka annak, hogy kereskedői oldalról nagyon
alacsony a csalásbejelentések száma?
39.30 – Vásárlói oldalon mi a teendő, ha csalás áldozatai
lettünk?
Ha érdekelnek a válaszok, akkor helyezd magad kényelembe és indulhat a lejátszás!
